Üzenetek a december 8-i demonstrációhoz

Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség / ITUC    Európai Szakszervezeti Szövetség / ESZSZ
    

Read more: Üzenetek a december 8-i demonstrációhoz

A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség kongresszusa első napjának beszámolója

Koppenhágában december 2-án vasárnap délután megkezdődött a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség 4. kongresszusa. A világszervezet négyévente sorra kerülő, programalkotó és új vezetést választó legmagasabb szintű fórumán részt vesz a MASZSZ delegációja és a Liga küldöttsége.

Read more: A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség kongresszusa első napjának beszámolója

Felhívás

A hatalom a társadalom széles rétegei ellen indított támadást: évi ötven nap túlmunkára köteleznék a munkavállalókat, a jelenleginél is kiszolgáltatottabb helyzetbe kényszerítenék a közszolgákat, s veszélybe kerülhet a tudományos kutatás szabadsága és a tanszabadság. Ezért a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) december 8-ra demonstrációt hirdet.

Read more: Felhívás

Részben visszakozott Kósa szerdán

A versenyszféra három országos szakszervezeti konföderációja (Liga Szakszervezetek, Magyar Szakszervezeti Szövetség, Munkástanácsok Országos Szövetsége) egyeztetett szerdán a T/3628 számon jegyzett, Munkaidő-szervezéssel és a munkaerőkölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról címet viselő törvényjavaslat egyik benyújtójával, Kósa Lajossal és a Pénzügyminisztérium képviselőivel.

Read more: Részben visszakozott Kósa szerdán

Jöhet az évi négyszáz óra túlmunka – de ez a tíz hét plusz tényleg belefér az emberek életébe?

A mostani 250 helyett évente akár négyszáz óra túlmunkát is elrendelhetne a munkaadó két fideszes képviselő javaslata szerint. Ezzel együtt törölnék a munka törvénykönyvéből azt a passzust is, amely szerint a „kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el”.

Read more: Jöhet az évi négyszáz óra túlmunka – de ez a tíz hét plusz tényleg belefér az emberek életébe?

Mi a helyzet a nők elleni erőszakkal a munkahelyeken?

 

A nők elleni munkahelyi erőszakról készített felmérést az Idea Intézet. A válaszolók többsége úgy nyilatkozott, hogy nem tapasztalt szexuális zaklatást a kollegáitól vagy feletteseitől, de ha igen, azt rendszerint az érintett elhallgatta.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség nőtagozatának megbízása alapján az Idea Intézet készített felmérést a nők elleni munkahelyi szexuális zaklatásról, s a kutatás egyik kiemelt kérdése volt, hogy amennyiben történik erőszak, mennyire jellemző az eset jelentése, s elgondolkodtató, hogy ez érintettek jelentős része akkor sem beszélt erről, ha tapasztalt ilyet. Így erősen feltételezhető, hogy nemcsak a magánéletben, hanem a munka világában is nagyfokú lehet az erőszakos cselekmények esetében a látencia.

Fontos adata a kutatásnak, hogy a legtöbben közvetlen főnöküket tájékoztatták, ha elszenvedői vagy tanúi voltak a munkahelyi szexuális zaklatásnak. Arra a kérdésre, hogy az eset kivizsgálása után volt-e negatív következmény, amellyel az elkövetőnek vagy a jelentéstevőnek kellett számolnia, a válasz mindkét esetben is-is volt. Kulcsszereplők a felettesek, vezetők: számukra érzékenyítő képzéseket kell tartani, hogy megfelelő módon kezeljék az ilyen helyzeteket.

Arra a kérdésre, hogy van-e működő szabályozás a szexuális erőszak területen a munkahelyén, a válaszadók 66 százaléka nem tudott válaszolni. Sem azt nem tudják, hogy a meglévő szabályozás az egész ágazatra érvényes-e, sem arról nincs ismeretük, hogy a kollektív szerződés foglalkozik-e ezzel a kérdéssel.

A hatályos törvényeket, jogszabályokat a válaszadók 46 százaléka nem ismeri, és azoknak egy részét is csak 41 százalékuk. A létező programok ezen a területen rendkívül ritkák: a válaszolók mindössze négy százaléka tudott ilyenről a saját munkahelyén.

Egyébként még az sem világos, hogy a nők mit tekintenek szexuális zaklatásnak. A válaszolók öt százaléka ennek tekinti egy italra történő meghívást, 19 százalék a vonzó külsőre történő utalást, 45 százalék a női mell bámulását. Amiben viszont csaknem teljes a konszenzus: a szexuális kapcsolatra történő felhívást szinte mindenki zaklatásnak tartja.

A kutatás eredményeit itt olvashatják.

Meghívó „Az erőszak és a zaklatás nem része a fizetésnek!” címmel szervez konferenciára

A munkavégzés közben, a munkahelyen bekövetkező erőszak elviselése – bárki is lépjen fel mások emberi méltóságát sértő módon – nem kötelező „része” a munkavállaló fizetésének. Ezért nem is kell eltűrni azt!

Read more: Meghívó „Az erőszak és a zaklatás nem része a fizetésnek!” címmel szervez konferenciára

Többség szerint rosszabb lesz neki az új cafeteria

A Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából a Policy Agenda közvélemény-kutatást készített a kormány által javasolt cafeteria-rendszer átalakítása kapcsán. A dolgozók többsége szerint rosszabb lesz, neki az új rendszer.

Read more: Többség szerint rosszabb lesz neki az új cafeteria

Évi 88 ezer forintot vesz el a kormány a dolgozóktól a cafeteria megnyirbálásával



A cafeteria tervezett átszabását a cégek és a szakszervezetek is ellenzik. Nem értik, a kormány miért dobja sutba az általa eddig kiemelten kezelt célokat - írja a 24.hu.

Read more: Évi 88 ezer forintot vesz el a kormány a dolgozóktól a cafeteria megnyirbálásával

Senki nem kérte, mégis módosul a cafeteria

A cafeteria legfontosabb ismérvét, a választhatóságot szüntetné meg a kormány a rendszer átalakításával. A dolgozók egyértelműen rosszabbul járnának, de az eddigi társadalmi célok is feledésbe merültek - írja a Népszava.hu.

Read more: Senki nem kérte, mégis módosul a cafeteria


A Klubrádió nálunk is szól.
Kattints a képre!

NOTE! This site uses cookies and similar technologies.

If you not change browser settings, you agree to it. Learn more

I understand
  • Egy esetleges karanténra vonatkozó pontos forgatókönyvet, a járvány elleni hatékony védelmet is kér a BKV-sofőrök számára a fővárosi közlekedési cégnél működő két szakszervezet. Az utasokkal való közvetlen érintkezés elkerülése érdekében...


nemzetközi

ituc   etuc

 

kep5