Hírek"Javítani kellene a szociális párbeszédet Magyarországon"

"Javítani kellene a szociális párbeszédet Magyarországon"

Tíz éven belül jelentősen csökkenthetők lennének a bérkülönbségek Kelet- és Nyugat-Európa között, ehhez azonban a tagállamoknak meg kellene állapodniuk egymással és ebbe be kellene vonni a vezető multinacionális vállalatokat is – állította Luca Visentini, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) főtitkára. (Népszava, 2018. április 3.)


- Tavaly ősszel elfogadták az Európai Unióban a Szociális Jogok Európai Pillérjét, amelyben számos szociális alapelvet rögzítettek. Orbán Viktor korábban több alkalommal is bírálta ezt a kezdeményezést, mert szerinte ezzel beavatkoznak Magyarország életébe. Az ESZSZ azóta többször is egyeztetett a magyar tagszervezetekkel, illetve a magyar kormánnyal. Mi a magyar álláspont?

- Orbán Viktornak valóban voltak aggályai a szociális pillérrel kapcsolatban, később viszont sikerült megállapodni, és végül a magyar kormány is aláírta a megállapodást. A magyar miniszterelnök azt jelezte felénk, hogy neki is célja a szociális felzárkóztatás, de szeretné megtartani a magyar modellt. Ennek a kormányfő szerint négy eleme van: a gazdaság termelékenysége, a bérek növelése, a családpolitika, valamint a magyar identitás és a magyar kultúra. Orbán Viktor azt is mondta, hogy ezek eredményes kombinációjával akarja meggyőzni a külföldön dolgozó magyarokat, hogy térjenek vissza Magyarországra. A magyar kormányfő arról számolt be, hogy Magyarországon folyamatosan emelkednek a bérek, és a minimálbérek is jelentősen nőttek. További emelést úgy szeretne elérni a kormány, hogy ne sérüljön az ország gazdasági teherbíró képessége. Egyébként ebben egyetértettünk, mi sem szeretnénk olyan béremelést, amely elválik a gazdasági teljesítménytől.

- Mégis az az egyik legfőbb célkitűzésük, hogy a keleti országok bérszintje közelítse a nyugati fizetéseket. Hogyan érhető ez el, ha ezek a tagállamok elmaradottabbak, a felzárkózás pedig lassú?

- Nem akarjuk, hogy minden országban ugyanakkorák legyenek a jövedelmek. Nekünk az a célunk, hogy a bérszínvonal igazodjon a termelékenységhez, valamint a megélhetési költségekhez. Jelenleg ugyanis óriási a szakadék a bérek alakulása, valamint a termelékenység között, azaz több bért is adhatnának a vállalatok. Különösen igaz ez a multinacionális cégek esetében. Egy magyar vagy egy lengyel dolgozó, aki valamelyik autógyár üzemében dolgozik, termelékenységét tekintve 70-80 százalékát éri el a német kollégájának. A fizetéseket összehasonlítva viszont azt látjuk, hogy a kelet-európai munkás a német bér legfeljebb 40 százalékát kapja meg. A felzárkózás – ha meghozza a szükséges döntést az Európai Tanács – akár 10 év alatt is végbemehet. Ehhez azonban ágazatokat lefedő kollektív-szerződésekre, valamint alkurendszerre lenne szükség, amely Magyarországon egyelőre teljesen hiányzik. Cseh kollégáink számolták ki, hogy ha marad a jelenlegi tempó, akkor 104 év kell ahhoz, hogy a cseh bérek utolérjék a nyugatiakat. Muszáj tehát valamit tenni, a nyugati agyelszívás ugyanis katasztrofális következményekkel járhat.

- Mi a véleménye a magyar szakszervezeti jogokról és a munkavállalói jogokról?

- Orbán Viktorral korábban beszéltünk arról, hogy javítani kellene a szociális párbeszédet Magyarországon. Erre a kormányfő ígéretet is tett, ám a szakszervezetek azt jelezték felénk, hogy ebből nem sok minden valósult meg. Én azt látom, hogy a magyar kormány az európai ügyekben segítőkész, sőt akár még támogató is, viszont a nemzeti szintű szociális párbeszéd fejlesztésében nem. Ennek a problémának a kezelése elsősorban nem az Európai Szakszervezeti Szövetség feladata, mert ez beavatkozás lenne a magyar viszonyokba. A mi feladatunk, hogy segítsük a tagszervezeteket a párbeszéd javításában.

- Mikorra jöhet létre az Európai Munkaügyi Hatóság?

- A hivatal szűkebb jogkörrel rendelkező változata 2020-ig létrejöhet, központjának pedig valamelyik kelet-közép-európai államban kellene lennie. A hatóság így tudna leghatékonyabban fellépni a visszaélések ellen.

- Miben segítené például a magyar munkavállalókat?

- A hivatal nem avatkozhatna be nemzetállami hatáskörbe tartozó ügyekben, csak a határokon átívelő kérdésekben. Például segítene a külföldön dolgozó magyaroknak vagy a kiküldetésben lévőknek, hogy elkerülhessék a visszaéléseket. Természetesen azért is küzdünk, hogy a munkavállalói jogokat is ellenőrizhessük majd, ám nagy valószínűséggel ezt visszautasítják majd egyes országok.

Lőrincz Tamás

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.

  • A kormány a saját állampolgárai érdekeit figyelmen kívül hagyva hoz – általában minden egyeztetés nélkül – döntéseket. A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint ilyen a lakástakarék-pénztári betétek állami támogatásának megszüntetése...


nemzetközi

ituc   etuc

 

sajtoszemle

 

kep5