HírekA járványügyi intézkedések miatti távollét munkajogi és társadalombiztosítási kérdések és válaszok

A járványügyi intézkedések miatti távollét munkajogi és társadalombiztosítási kérdések és válaszok

1. Külföldről történő hazaérkezés után (házi) karantén esetén, a vele egy háztartásban élő rokonok is kötelezettek e karanténba vonulni? Mi a munkajogi teendő, milyen ellátásra jogosult a munkavállaló?

A karanténba kerülő munkavállalók

Szeptember 1-jével az országok színek szerinti besorolása megszűnt. Míg ezt megelőzően a munkavállalók viszonylagos szabadsággal utazhattak külföldre, onnan korlátozások nélkül utazhattak haza, hogy a szokásos munkavégzésüket szabadságukat vagy külföldi kiküldetésüket követően folytassák, addig jelenleg a külföldről történő visszaérkezés magyar állampolgárként is kötelező karanténidőszakkal, esetleg viszonylag költséges teszteléssel jár együtt. Az átmeneti időszakban a munkáltató intézkedéseinek megválasztásakor javasolt a méltányos mérlegelés elve [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 6. § (3) bekezdés] alapján eljárni, a munkavállaló munkavégzési kötelezettségének teljesítésére irányuló szándékára figyelemmel lenni. Ennek megfelelően javasolt különbséget tenni, hogy a munkavállaló korábban, akkor még szabadon látogatható zöld besorolású zónába utazott ki annak reményében, hogy hazautazáskor korlátozásokra nem kell számítani, vagy a dolgozó már kiutazásakor is tudta, hogy hazatérését követően járványügyi elkülönítésre kell számítania, melynek következtében munkavégzési kötelezettségét nem tudja majd teljesíteni.

Amennyiben a munkavállaló jóhiszeműen utazott külföldre és számára is váratlanul került visszatérését követően karanténba, esetleg a munkáltató utasításának eleget téve kiküldetés keretében utazott ki, karantén miatti távolléte igazolt, ám nem fizetett távollétnek minősül. A karantén kapcsán fontos azonban megjegyezni, hogy míg a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 41. § (6) bekezdésének augusztus 13-án hatályba lépett módosítását megelőzően a karanténban tartózkodó munkavállaló keresőképtelennek minősült, ennek megfelelően betegszabadságra, illetve táppénzre volt jogosult, szeptember 1-jétől ez már nincs így. Jelenleg a külföldről történő hazatérést követően hatósági házi karanténban elhelyezett, egyébként nem beteg személyek nem minősülnek keresőképtelennek, így társadalombiztosítási ellátásban nem részesülnek. Mindemellett kifizetés teljesítésére munkavégzés hiányában a munkáltató sem köteles.

Az otthoni munkavégzés lehetősége

Amennyiben a munkakör jellegéből adódóan az otthoni munkavégzés lehetséges, a munkáltató dönthet úgy, hogy az egyébként egészséges munkavállaló számára a házi karantén idejére – akár egyoldalúan – munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében otthoni munkavégzést rendel el. Ennek teljesítésére a munkavállaló, amennyiben munkára való képtelenségét egyébként igazolni nem tudja, köteles, a teljesített munka ellentételezéseként a munkavállaló természetesen szokásos díjazására jogosult. A munkáltatónak naptári évenként összesen negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladó tartamban van lehetősége munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást elrendelni [Mt. 53. § (3) bekezdés], mely maximális időtartamba nem csupán az otthoni munkavégzés, hanem a más munkáltatónál, más munkahelyen, illetve munkavégzéstől eltérő munkakörben történő munkavégzés is beleszámít. Amennyiben a munkáltató ezt a felső limitet már elérte, az otthoni munkavégzésbe a munkavállalónak is bele kell egyeznie. Amennyiben ezt nem teszi meg, távolléte továbbra is igazolatlannak minősül, ám díjazásra a munkáltató részéről nem tarthat igényt. A feleknek, amennyiben e tekintetben konszenzusra jutottak, természetesen lehetőségük van arra is, hogy munkaszerződésüket akár hosszútávra, akár rövidebb határozott időre távmunkáról szóló munkaszerződésre módosítsák [Mt. 196. §].

Azon munkavállalókkal szemben azonban, akik annak tudatában hagyták el az országot, hogy visszatérésüket követően munkavégzési kötelezettségüket a járványügyi korlátozások miatt nem tudják majd teljesíteni, a munkáltatóval azonban ezt illetően nem egyeztettek, nem kértek fizetés nélküli szabadságot vagy lehetőséget az otthoni munkára, a munkáltató a szokványos munkajogi eszközökkel felléphet. A munkáltatónak az eset konkrét körülményeihez mérten lehetősége van a szabadságáról vissza nem térő munkavállalót felszólítani távolléte igazolására, részére együttműködési kötelezettsége [Mt. 6. § (2) bekezdés] teljesítésének elmulasztása miatt írásbeli figyelmeztetést adni, vagy súlyos esetben annak munkaviszonya felmondással akár meg is szüntethető.

A munkáltatónak fontos szem előtt tartania továbbá, hogy a munkavállaló számára egyoldalúan nem jogosult fizetés nélküli szabadságot elrendelni, amennyiben azonban ennek kiadását a munkavállaló kérelmezi, a felek ennek tartamáról, illetve feltételeiről szabadon megállapodhatnak [Mt. 146. § (2) bekezdés].

2. Az iskolakezdés, óvodakezdés, találkoztunk intézkedésekkel, legkisebb tünet megjelenése esetén sem mehet a gyermek közösségbe huzamos ideig (10-14 napig) Ebben az esetben az egész család karanténba kerül? Mi a munkajogi teendő, milyen ellátásra jogosult a munkavállaló?

Az egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44. § g) pontja szerint keresőképtelen, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

A karantén elrendeléséről az eljáró hatóság jogosult. Amennyiben elrendelik a karantént, és az otthoni munkavégzés nem megoldható, abban az esetben munkavállaló táppénzre lesz jogosult.

3. Mi lesz a digitális oktatás esetén az otthon maradó szülőkkel?

A digitális oktatás miatt otthon marad szülőnek nincs más lehetősége mint az évi rendes vagy, a fizetés nélküli szabadság igénybe vétele, vagy megállapodás a munkáltatóval, pl. az otthoni munkavégzésről.

4. Kötelezhetik-e a dolgozót az otthoni munkavégzésre?

A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet lehetőséget biztosított a munkáltató számára az otthoni munkavégzés egyoldalú elrendelésére, azonban ez a szabály a veszélyhelyzet megszüntetését követő 30 napig volt érvényben. Ez a lehetőség már nem alkalmazható.

5. Kinek kell gondoskodnia az ehhez szükséges eszközökről?

Amennyiben azt a munkáltató egyoldalúan rendelte el – kapcsolatosan felmerülő költségek viselésére-, illetve az otthoni munkavégzés feltételeinek biztosítására is a munkáltató köteles.

De, hogyha a felek megállapodása alapján történik az otthoni munkavégzés, akkor a szükséges eszközökről, azok használatáról az anyagi kompenzálásról a feleknek kell megállapodni.

6. Jár e a dolgozó számára a saját eszközök használata után költségtérítés?

A 2012. évi I. törvény (Mt.) 51. § (2) A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel.

A költségtérítés részleteiről, annak mértékéről a feleknek írásban kell megállapodni.

7. Hogyan garantáljuk az adatbiztonságot „home office” jellegű munkavégzés esetén.

Adatbiztonsági szempontból a legjobb megoldást a munkahelyi laptopok használata, hiszen így a céges szoftverek (pl.: vírusirtó rendszer) továbbra is biztosítják a megszokott védelmet.

Azonban, hogyha a cég nem tud minden munkavállalójának laptopot adni ezért, az ilyen esetekben a munkavállaló saját otthoni számítógépén folytathatja a munkát. Amennyire az megoldható akár céges, akár egyéni szinten, fontos, hogy ezek az eszközök is a céges eszközökhöz hasonló védelemmel rendelkezzenek, így pl. legalább tűzfalvédelem és vírusirtó program telepítve legyen rájuk. Előnyös, hogyha ezek az eszközök távoli hozzáféréssel rendelkeznek, és csatlakoznak a cég informatikai rendszeréhez, hiszen így a lementett adatok védelmét továbbra is a cég láthatja el.

8. Hogyan kezelendő a futár által meghozott papíralapú munkaanyag?

A futár által behozott papír alapú munkaanyag adatvédelmi szempontból nehezen kezelhető. Javasolt a megfelelő biztonságos csomagolás, ill. tételes lista alapján történő átvétel, vagy inkább az elektronikus adathordozó eszköz használata.

9. Az otthoni munkavégzés alatti baleset, munkahelyi balesetnek minősül-e, azaz meg kell-e téríteni a munkavállalónak az összes ezzel kapcsolatosan felmerült kárt?

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 86/A § rendelkezik a távmunka végzés eltérő szabályairól.

87. § E törvény alkalmazásában: 3Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt.

A jogszabályhely értelmezése szerint, a feltételek fennállása esetén az otthoni munkavégzés során történt baleset is munkabalesetnek minősül.

10. Munkáltató a munkavállalók részére a koronavírus-világjárvány miatt elrendelt veszélyhelyzet időszakában ingyenesen biztosít koronavírus-tesztet a dolgozónak ez milyen juttatásnak minősül?

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről rendelkező 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet értelmében a járványügyi vizsgálatot a munkáltató, munkaköri alkalmassági vizsgálatként elrendelheti.

Álláspontom szerint, munkaköri alkalmassági vizsgálat keretében elvégezhető a korona vírus teszt.

11.  Mi történik, ha munkahelyeket az illetékes hatóság karantén alá helyez, és bezárását rendelte el. Továbbra is munkabér illeti meg a dolgozót akkor is, ha nem beteg?

Karantén elrendelése esetén a munkavállalót táppénz illeti meg, hosszabb idejű bezárás esetén lehetséges megoldás lehet a szabadság, fizetés nélküli szabadság vagy az Mt. 146. § (2) bekezdése szerint: A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.

  • Egy esetleges karanténra vonatkozó pontos forgatókönyvet, a járvány elleni hatékony védelmet is kér a BKV-sofőrök számára a fővárosi közlekedési cégnél működő két szakszervezet. Az utasokkal való közvetlen érintkezés elkerülése érdekében...


nemzetközi

ituc   etuc

 

kep5