Mi a helyzet a nők elleni erőszakkal a munkahelyeken?

 

A nők elleni munkahelyi erőszakról készített felmérést az Idea Intézet. A válaszolók többsége úgy nyilatkozott, hogy nem tapasztalt szexuális zaklatást a kollegáitól vagy feletteseitől, de ha igen, azt rendszerint az érintett elhallgatta.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség nőtagozatának megbízása alapján az Idea Intézet készített felmérést a nők elleni munkahelyi szexuális zaklatásról, s a kutatás egyik kiemelt kérdése volt, hogy amennyiben történik erőszak, mennyire jellemző az eset jelentése, s elgondolkodtató, hogy ez érintettek jelentős része akkor sem beszélt erről, ha tapasztalt ilyet. Így erősen feltételezhető, hogy nemcsak a magánéletben, hanem a munka világában is nagyfokú lehet az erőszakos cselekmények esetében a látencia.

Fontos adata a kutatásnak, hogy a legtöbben közvetlen főnöküket tájékoztatták, ha elszenvedői vagy tanúi voltak a munkahelyi szexuális zaklatásnak. Arra a kérdésre, hogy az eset kivizsgálása után volt-e negatív következmény, amellyel az elkövetőnek vagy a jelentéstevőnek kellett számolnia, a válasz mindkét esetben is-is volt. Kulcsszereplők a felettesek, vezetők: számukra érzékenyítő képzéseket kell tartani, hogy megfelelő módon kezeljék az ilyen helyzeteket.

Arra a kérdésre, hogy van-e működő szabályozás a szexuális erőszak területen a munkahelyén, a válaszadók 66 százaléka nem tudott válaszolni. Sem azt nem tudják, hogy a meglévő szabályozás az egész ágazatra érvényes-e, sem arról nincs ismeretük, hogy a kollektív szerződés foglalkozik-e ezzel a kérdéssel.

A hatályos törvényeket, jogszabályokat a válaszadók 46 százaléka nem ismeri, és azoknak egy részét is csak 41 százalékuk. A létező programok ezen a területen rendkívül ritkák: a válaszolók mindössze négy százaléka tudott ilyenről a saját munkahelyén.

Egyébként még az sem világos, hogy a nők mit tekintenek szexuális zaklatásnak. A válaszolók öt százaléka ennek tekinti egy italra történő meghívást, 19 százalék a vonzó külsőre történő utalást, 45 százalék a női mell bámulását. Amiben viszont csaknem teljes a konszenzus: a szexuális kapcsolatra történő felhívást szinte mindenki zaklatásnak tartja.

A kutatás eredményeit itt olvashatják.

Meghívó „Az erőszak és a zaklatás nem része a fizetésnek!” címmel szervez konferenciára

A munkavégzés közben, a munkahelyen bekövetkező erőszak elviselése – bárki is lépjen fel mások emberi méltóságát sértő módon – nem kötelező „része” a munkavállaló fizetésének. Ezért nem is kell eltűrni azt!

Bővebben: Meghívó „Az erőszak és a zaklatás nem része a fizetésnek!” címmel szervez konferenciára

Hány embert érintene valójában a nyugdíjminimum emelése?

A kormány szerint a nyugdíjminimum nagyon kevés embert érint, mert a havi 28 500 forintos juttatásban részesülő ellátottak aránya tizedszázalékban mérhető. De ha ez így van, a kabinet miért nem emeli fel ezt a nevetségesen alacsony összeget? – teszi fel a kérdést a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozata.

Bővebben: Hány embert érintene valójában a nyugdíjminimum emelése?

Többség szerint rosszabb lesz neki az új cafeteria

A Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából a Policy Agenda közvélemény-kutatást készített a kormány által javasolt cafeteria-rendszer átalakítása kapcsán. A dolgozók többsége szerint rosszabb lesz, neki az új rendszer.

Bővebben: Többség szerint rosszabb lesz neki az új cafeteria

Évi 88 ezer forintot vesz el a kormány a dolgozóktól a cafeteria megnyirbálásával



A cafeteria tervezett átszabását a cégek és a szakszervezetek is ellenzik. Nem értik, a kormány miért dobja sutba az általa eddig kiemelten kezelt célokat - írja a 24.hu.

Bővebben: Évi 88 ezer forintot vesz el a kormány a dolgozóktól a cafeteria megnyirbálásával

Senki nem kérte, mégis módosul a cafeteria

A cafeteria legfontosabb ismérvét, a választhatóságot szüntetné meg a kormány a rendszer átalakításával. A dolgozók egyértelműen rosszabbul járnának, de az eddigi társadalmi célok is feledésbe merültek - írja a Népszava.hu.

Bővebben: Senki nem kérte, mégis módosul a cafeteria

Nemzetközi kapcsolatok erősítése a szakszervezetek jövőjéért

Hogy miért fontos a nemzetközi hálózatépítés és 5 év alatt milyen eredményeket lehet elérni, többek között erről is szó volt a CEYTUN projekt tizedik, jubileumi konferenciáján Berlinben. Szakszervezeti berkeken belül gyakorta halljuk, hogy a hazai munkára kell helyezni a hangsúlyt és ameddig itthon van min javítani, addig fölösleges a nemzetközi vonalat erősíteni. Azonban amellett, hogy mindig van min javítani, ha nem tekintünk túl a nemzeti korlátainkon, akkor nehezebb fejlődni is, hiszen egy-egy külföldi tapasztalat, jó gyakorlat nagyon sokat tud érni, ha azt megfelelően alkalmazzuk.

Bővebben: Nemzetközi kapcsolatok erősítése a szakszervezetek jövőjéért

Időpont változás

2018. 06.27-en a jogsegély-szolgálat elmarad, helyette 2018. 06.28-án 8.30 órától lesz.

A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.


nemzetközi

ituc   etuc

 

sajtoszemle

 

kep5