NŐI TAGOZAT OLDALAI

Az egyenlő bánásmód - a nők esélye - 2016.

A MASZSZ Női Tagozata által indított rendezvénysorozat a 7. állomására, Szeged városába érkezett 2016. február 04-én. A konferenciát Németh Erika a VSZ Női Tagozatának tagja nyitotta meg, aki pár szóban felvázolta a rendezvénykörút főbb céljait.

Bővebben: Az egyenlő bánásmód - a nők esélye - 2016.

Konferencia Kecskeméten, MASZSZ Női Tagozat

A Magyar Szakszervezeti Szövetség Női Tagozata női tudást átadó konferenciára invitálta női és férfi vendégeit 2016. február 22-én, Kecskeméten.
A Női konferencia „Az egyenlő bánásmód -- a nők esélye – 2016” témaválasztása alapján a résztvevők Hercegh Mária, elnök iránymutatásai alapján napjaink fő kérdését, az egyenlő bánásmódot, továbbá a női foglalkoztatást nehezítő és gátló foglalkoztatási szabályok kérdéseit, a munkavállaló nők helyzetét, illetve a munka és magánélet egyensúlyi kérdéseit boncolgatták. 

Bővebben: Konferencia Kecskeméten, MASZSZ Női Tagozat

Konferencia Salgótarjánban

Az egyenlő bánásmód -- a nők esélye -- konferencia

A nők társadalomban való helyzete az utóbbi években nem javul. A politika egyre arrogánsabb ebben a kérdésben. A közbeszédben sem változott a nőkhöz való viszony. A kormányzat a nőket a családban való szerepekben kívánja erősíteni. Növekszik a bérkülönbség, felháborító a nőket ért erőszak.

Bővebben: Konferencia Salgótarjánban

2016. március 8.

Kinek a dolga a Nőnap?

Rohanó léptekkel halad az év előre. A naptárainkban már a márciusi dátumokat nézegetjük. És remélem minden szakszervezeti vezetőnek, de minden kollégának feltűnik március egy jeles napja, március 8-a, a NŐNAP.
Szeretném, ha nem csak a kötelesség terhe, de valami izgatott várakozással teli érzés is úrrá lenne a dátum láttán. NŐNAP – „piros betűs” ünnep a szakszervezeti naptárban. A munkásnők, vagy ahogyan ma szokás mondani, a munkavállaló nők nagy tettének és szerep-vállalásának napja.

Bővebben: 2016. március 8.

Női konferencia Budapesten

A 2016. január 30-ai, budapesti konferenciát Szalainé Kazuska Mária nyitotta meg, és köszöntötte a megjelenteket.

Kordás László a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke üdvözölte a konferencia résztvevőit, méltatta a munkát vállaló nők helyzetét a mai társadalmi és szakszervezeti viszonyok között.
Hercegh Mária, a MASZSZ Női Tagozatának vezetője kortörténeti kisfilm áttekintésével mutatta be az emberiség jogtörténeti fejlődését, az alapvető emberi jogok  kialakulását a római kortól napjainkig. Külön kitért a nőket is érintő jogok kialakulására, valamint arra, hogy a nőket még ma is hátrányok érik annak ellenére, hogy a nemek egyenjogúsága deklarált.

Bemutatta, hogy az ENSZ Alapokmánya mintegy 30 pontban foglalja össze az egyén alapvetőjogait. A konferencia betekintett a munkavilágában alkalmazott esélyegyenlőségről, az egyenlőbánásmód követelményeinek megsértéséről, a munkahelyi zaklatásról, egyenlő értékű munkáért egyenlő bérezés elvének elfogadhatatlan megsértéséről láthattak példákat. A konferencia résztvevői megtapasztalhatták, annak ellenére, hogy Európai Unió Alapokmánya előírja és garantálja az alapvető jogokat, azok rendszeresen sérülnek.
Magyarország Alaptörvénye az alapvető jogok tekintetében nem felel meg az EU alapkövetelményeinek, erre jó példa, hogy kimaradt belőle az egyenlő értékű munkáért, egyenlőbér elve.

Második napirendi pontban dr. Szatmári Éva az Egyenlő Bánásmód Hatóság referense az Esélyegyenlőség, és a nő az Egyenlő Bánásmód törvény tükrében mutatta be a törvényi előírásokat és a hozzájuk érkező egyének panaszait a munkáltatóknál előforduló esetekről. Elmondta, hogy a Munka Törvénykönyve nem rendezi ezen jogszabályt megnyugtatóan, bár kimondja, hogy a munkaviszonnyal, a munka díjazással kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét be kell tartani. Magyarországon a férfi és a női munkavállalók között általánosságban elmondható, hogy 1/3 különbség van a férfiak javára.

A panelban a Tóth Éva a Vegyész Szakszervezet tisztségviselője, Szabóné Hajas Mária, a Dreher sörgyár tisztségviselője és dr. Kotter József a Vasutasok Szakszervezetének alelnöke foglaltak helyet.

A panel résztvevői a vállalati és munkahelyi tapasztalataikat az esélyegyenlőség az egyenlőbánásmód megsértésével kapcsolatba megtapasztalt eseteket és sikeres érdekvédelmi akciókat mondták el. Továbbá megosztották a tapasztalataikat a munkahelyi zaklatás előfordulásairól. A résztvevők elmondták, rendszeresen előfordult munkahelyi zaklatás, diszkrimináció, sztereotípiák jelen vannak az egyének megítélésében.
a VSZ alelnöke a MÁV csoportnál előfordult esetekkel „szórakoztatta” a konferencia résztvevőit. Javasolta, hogy a munkáltatóknál a tárgyalások során kerüljenek bele a Kollektív Szerződésbe a zaklatás, egyenlőbánásmód, esélyegyenlőség elveinek alkalmazásai. Lehetőség szerint az Ágazati KSZ-k kiterjesztésével fokozódjon a nyomás a munkáltatókon. Ezáltal a munkáltatóknak is komolyabban kell foglalkozniuk ezen törvényi előírásokkal.

A konferencia utolsó részében a Szövetségi nőpolitika a múltbani eseményeiről és a jövőbeni feladatairól adott tájékoztatás Hercegh Mária előadásában.
A múltból tanulni kell és felhasználni a jövő építéséhez azokat a tényezőket, amelyek előre viszik a jelen felgyorsult munka világában a munkavállalók megbecsülését, erkölcsi, anyagi vonatkozásban is.

Boros Ákosné

Esély, egyenlőség, esélyegyenlőség

Női konferencia, Budapesten

Magyarországon a munka törvénykönyve számos olyan paragrafust tartalmaz, amely nem segíti, de egyértelműen hátrányba hozza a gyermeket vállaló és nevelő munkavállalókat. Nem teremt esélyt, nem segíti a gyerekvállalás terheinek viselését, nem tolerálja munka és a magánélet együttes megélését, több helyen még nemzetközi egyezményekbe is ütközik. Azt tapasztaltuk, hogy az érdekvédelmet a témák pontos értelmezése a munkánkat segítő szabályrendszerek nem pontos ismerete is akadályozza. A Magyar Szakszervezeti Szövetség Női Tagozata elhatározta, hogy 2016. a nők tudást átadó és megszervező éve legyen. Az év elején elkezdett konferencia sorozat január 28-án elérkezett Budapestre, ahol számos szakma képviselői hallgattak meg előadásokat, pódiumbeszélgetéseket „A női foglalkoztatást nehezítő és gátló foglalkoztatási szabályokról. A munkavállaló nők helyzetéről.”.

Bővebben: Esély, egyenlőség, esélyegyenlőség

A nők esélye -- konferencia

Női Konferencia 2016. január 25.
Jó volt ma NŐNEK lenni Szombathelyen!

Egy érdekes és szakmailag nagyon izgalmas konferenciát szervezett Hercegh Mária a MaSZSZ Női Tagozat elnöke és a Friedrich Ebert Stifftung (FES) a Nők esélyeiről és az egyenlő bánásmód eljárási és hasznos szabályairól a Magyar Szakszervezeti Szövetség a Vas megyei Képviseletének székházában, Szombathelyen. A rendezvényre alapszervezeti titkárok (általában férfiak) nagyon szép számban jelentkeztek nők is, így elég szűkösen fértünk el az oktató teremben. A Konferencia fő szervezője Fritz Péterné (VSZ) volt, aki a bevezetője után átadta a vezérfonalat Hercegh Máriának, hogy szője tovább.
Hercegh Mária előadása során rámutatott, feltárta és értékelte a női munkavállalókat érintő jelenlegi országos helyzetet. A szokásokon és előítéleteken túl rávilágított még a törvényeink furcsa ellentmondására is. „A női munkavállalók jelenlegi helyzetét igyekezzünk másképp kezelni a munkahelyen és a magánéletben, valamint próbáljuk meg lebontani azokat a falakat, amik még jelenleg is terhelik a női munkavállalókkal szembeni látásmódunkat, mert nekünk, férfiaknak sem mindegy hogy feleségeinkkel, lányainkkal és barátnőinkkel hogyan bánnak” – mondta Hercegh Mária.
A törvényeink melyek elősegítik a női munkavállalók esélyeinek egyenlő megteremtését az EU is fontosnak tartja, melyet elvárt és el is vár hazánktól. Fontos, hogy hiánytalanul érvényesítse azokat. Ezen törvények ismeretéről gyakorlati életéről tartott előadást dr. Jójárt Ágnes EBH referens.
A konferencia panel programját három aktív – cégnél tevékenykedő - tisztségviselő tapasztalatai határozták meg. Albert Éva, Fritz Péterné és Vajda László részletesen szóltak saját munkahelyükön tapasztalható problémákról, lehetőségekről, és ami azért pozitívan hatott néhány sikeres eredményről. Öröm volt látni, hogy a jelenlévők is aktivizálták magukat és hozzászóltak a panel programhoz. A jelenlévő tisztségviselők és szakszervezeti tagok - neműktől függetlenül - sajátos élet helyzeteikkel gazdagították munkánkat.
A konferencia záró előadását Hercegh Mária tartotta, amelyen nagyon komoly és felelősségteljes hangot ütött meg a jövő kihívásait illetően. Jó volt látni és hallani, hogy ilyen harcos és elszánt hölgynek vannak megoldási és előremutató javaslatai a nehezen mozduló érdekvédelmi vonal számára.
Köszönjük ezt a remek napot. Sok információt és tanulságot vittünk magunkkal a munkahelyünkre, ahol remélem mindenki a cél érdekében a legjobbat képes majd kihozni belőle.

Kovács László
Alapszervezeti titkár HVDSZ 2000
TÁVHŐ Szombathely

Mindannyiunk érdeke

„2016. a nők tudást átadó és megszerző éve legyen!”

A Magyar Szakszervezeti Szövetség Női Tagozata Győrben tartotta meg konferenciasorozatának soron következő állomását.

Bővebben: Mindannyiunk érdeke

Nőkonferenciák az országban

Lendületes munkával kezdte az új évet a MASZSZ Női Tagozata


2016. a nők tudását átadó és önmegszervező éve legyen – határozta el a Magyar Szakszervezeti Szövetség Női Tagozata a múlt évben. Ennek szellemében kezdték meg a munkát 2016-ban. Január 12-én, majd 13-án az országjáró körút első helyszínein, Nyíregyházán, valamint  Debrecenben tartottak nőkonferenciát kollégáink. 

Bővebben: Nőkonferenciák az országban

Szakadék a nők és a férfiak bére között

Nemzetközi összehasonlításban a magyar nők vannak a legrosszabb helyzetben  

A férfiak és nők keresete közötti szakadék jelenségének és kezelésének témaköre több ok miatt is aktuális napjainkban, illetve olyan kérdés, amelyet a szociális partnereknek is napirendre kell tűzniük. Az egyik ok az, hogy a férfiak és nők keresete közötti különbség Magyarországon nem enyhül, hanem a legutóbbi rendelkezésre álló adataink szerint súlyosbodik.

Dr. Borbély Szilvia: Magyarország – a nők és férfiak bére közötti sokkoló szakadék
Nemzetközi összehasonlításban a magyar nők vannak a legrosszabb helyzetben

A férfiak és nők keresete közötti szakadék jelenségének és kezelésének témaköre több ok miatt is aktuális napjainkban, illetve olyan kérdés, amelyet a szociális partnereknek is napirendre kell tűzniük. Az egyik ok az, hogy a férfiak és nők keresete közötti különbség Magyarországon nem enyhül, hanem a legutóbbi rendelkezésre álló adataink szerint súlyosbodik.

Döbbenetes, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyar nők vannak a legrosszabb helyzetben több szempontból is, a férfiak és nők keresete közötti különbség a nők rovására több szempontból is Magyarországon a legmagasabb, illetve dinamikusan nő. Így:
•    Az EU-ban 2012-2013-ban a közszektorban dolgozó nők és férfiak közötti bérdifferencia volt legmagasabb (24,4%, illetve 22,4%)!
•    Kimagasló az oktatásban dolgozó nők és férfiak kereseti rése: 2013-ban ez 36% volt és ezzel az legrosszabb helyet foglalhattuk el uniós összehasonlításban; 2009-2013 között ez a mutató duplájára emelkedett!
•    Az OECD tagországokban Magyarországon a legrosszabb az arány a felsőfokú végzettségű nők és férfiak keresetét illetően (2013-ban a nők a férfiak keresetének mindössze 59%-át kapták)!
•    A részmunkaidősöktől megtisztított bázison számított nemzetgazdasági szintű GPG is
a magyar nők esetében a legmagasabb az EU-ban!
Ezek az adatok – melyek forrása az Eurostat – olyanok, amelyek mindenféleképpen beavatkozást igényelnek, nem lehet szemet hunyni felettük.

A másik ok az, hogy az Európai Bizottság 2014 márciusában ajánlást fogalmazott meg a férfiak és nők egyenlő díjazása elvének az átláthatóság révén történő megerősítéséről, amit Magyarország sem hagyhat figyelmen kívül.  /A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2014. március 7.) a férfiak és nők egyenlő díjazása elvének az átláthatóság révén történő megerősítéséről (2014/124/EU)./

Az ajánlás külön is kiemeli ebben a szociális partnerek szerepét azzal, hogy a következőképpen fogalmaz: „A tagállamoknak ösztönözniük kell a magán- és állami munkáltatókat, valamint a szociális partnereket arra, hogy fogadjanak el a bérek összetételére és struktúrájára vonatkozó átláthatósági politikákat.” (2. pont). Bár a jelzett dokumentum úgynevezett ajánlás, azonban felszólítja a tagállamokat „A tagállamoknak intézkedéseket kell elfogadniuk a bérek átláthatóságának előmozdítására”. (2. pont).

A bérek átláthatóságának biztosítását szolgáló, ajánlott intézkedések között – amelyekből a tagállamoknak legalább egyet el kell fogadniuk – van olyan is, amelynek végrehajtása kimondottan a szociális partnerek hatókörébe tartozik. Eszerint „A tagállamoknak a szociális partnerek függetlenségének sérelme nélkül és a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban biztosítaniuk kell, hogy a kollektív tárgyalások megfelelő szintjén a felek megvitassák az egyenlő díjazás kérdését, ideértve a bérauditok kérdését is.” (6. pont)

A horizontális rendelkezések között is vannak a szociális partnerekre vonatkozóak. Egyebek mellett a szociális partnereknek is feladata a tudatosság növelése. Eszerint „A tagállamoknak az állami és magánvállalkozások és szervezetek, a szociális partnerek és a közvélemény körében erősíteniük kell a tudatosságot az egyenlő díjazás, az egyenlő értékű munka és az átláthatóság elvének előmozdítása, a nemek közötti bérszakadék okainak felszámolása és a béregyenlőtlenségek elemzését és értékelését segítő eszközök kialakítása érdekében.” (17. pont)

A szociális partnereknek, közöttük a szakszervezeteknek - e béranomáliák megszüntetésében elsősorban érdekelteknek – saját maguknak is ismerniük kell e kérdéskört, ahhoz, hogy küldetésüknek és az uniós ajánlásnak megfelelően érdemben fellépjenek.

A JUST/2013/Action Grants keretében az Amszterdami Egyetem Munkaügyi Kutatóintézete által vezetett „Innovatív eszközökkel a nők és férfiak keresete közötti különbség (Gender Pay Gap, GPG) ellen” című projekt egyebek mellett éppen ebben van a szociális partnerek segítségére.




A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.

  • Egy esetleges karanténra vonatkozó pontos forgatókönyvet, a járvány elleni hatékony védelmet is kér a BKV-sofőrök számára a fővárosi közlekedési cégnél működő két szakszervezet. Az utasokkal való közvetlen érintkezés elkerülése érdekében...

 

kep5