IFJÚSÁGI TAGOZAT OLDALAI

Közösségi közlekedés és társadalmi igazságosság

Hogy mekkora szerepet tölthet be egy társadalom életében az egyenlő feltételek megteremtése annak minden tagja számára, nem is olyan egyszerű kérdés. Ami egy országban jól működik, nem biztos, hogy egy másikban is ugyanolyan sikeres tud lenni. Az a fontos, hogy ki mennyit spórol egy-egy intézkedés hatására, vagy a minimum feltételek megteremtése az, ami már önmagában nyereségként értelmezhető?

 

A „Közösségi közlekedés mint a társadalmi igazságosság alappillére” címmel tartott konferenciát 2018. június 12-én a Magyar Szakszervezeti Szövetség Ifjúsági Tagozata, az Új Egyenlőség online társadalomelméleti magazin és a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség. A téma választását az indokolja, hogy manapság kevés figyelmet kap a, közösségi közlekedés ifjúsági berkeken belül, a társadalmi igazságosság irányából megközelítve pedig még kevésbé, holott sokkal nagyobb szerepe van egy jól kiépített tömegközlekedési rendszernek egy társadalom életében, mint azt elsőre gondolnánk.

Mint minden területnek, a közlekedéspolitikának is van ifjúságpolitikája, de legalább is olyan szegmense, ami a fiatalok számára különös hangsúllyal bír. Összességében véve 3 fő szempontot érdemes kiemelni a téma áttekintése kapcsán. Az egyik a munkavállalói szempont. Egy példát említve is jól érzékelhetők az ágazat hiányosságai, jelenleg a járművezetői foglalkozás nem minősül szakmának. Nem csak a tömegközlekedésben, hanem a teherfuvarozásban sem, emiatt viszont nem jelent perspektívát a fiatalok számára. Ezt támasztja alá az ágazatban jelenleg uralkodó helyzet: az ágazat erősen munkaerőhiányos, alacsonyak a bérek, nem megfelelőek a munkakörülmények. Másodsorban, a társadalom szempontjából egy megfelelő infrastruktúrával rendelkező tömegközlekedési rendszer elengedhetetlen az egyenlő esélyek biztosításához a társadalom minden szegmense számára, beleértve a hátrányos helyzetűeket, mozgáskorlátozottakat, időseket és kisgyerekes anyukákat. A harmadik fontos szempont a fenntarthatóság. Az világos, hogy nem csak Budapesten, de Európa nagyvárosaiban is gondot okoznak az egyre növekvő mértékű forgalmi dugók, a parkolóhelyek telítettsége, a légszennyezettség, az útburkolat romló állapota és a tömegközlekedési eszközök fokozódó igénybevétele, elhasználódása. Ez azt eredményezi, hogy a közlekedéspolitikai fejlesztéseknek olyan irányba kell elmozdulniuk, amelyek figyelembe veszik ezeket a problémákat és hosszútávú, tartós megoldásokat tudnak nyújtani egy élhetőbb városi és vidéki közlekedési rendszer megteremtéséhez és a mindennapi minőségi élethez, rövidtávon pedig kezelni tudja a fennálló gondokat. A mostani törekvések egyik fő irányvonala a személygépkocsik kiszorítása a főváros túlzsúfolt belső kerületeiből, illetve az utasok átterelése a közösségi közlekedésbe ennek minőségi feltételeinek megteremtésével. A tömegközlekedés fejlesztéseinek a fenntartható módozatok irányába szükséges elmozdulnia, ennek egyik irányvonala lehet a kötöttpályás eszközök előnyben részesítése, mint a villamos, troli, metró, nemcsak ezek alacsony károsanyag kibocsátása miatt, hanem a lehetséges forgalmi akadályok miatti fennakadások minimalizálása és ezzel a zökkenőmentes közlekedés biztosítása érdekében.

A rendezvényt Kunert Annamária, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Ifjúsági Tagozatának vezető-helyettese nyitotta meg, majd Kiss Ambrus, az Új Egyenlőség szerkesztője, a Policy Agenda vezetője tartott rövid bevezetőt a társadalmi igazságosság szerepéről és a szociális demokrácia programjáról. A fent említett kötött pályás közlekedési módokban rejlő lehetőségekről, az ehhez szükséges feltételekről és elképzelésekről tartott kiváló előadást Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke.

 

A második szekcióban egy panelbeszélgetés keretein belül beszélgettek a résztvevők elsősorban a társadalmi igazságosság kérdéséről az ágazatot illetően, a közösségi közlekedésben zajló folyamatokról, a finanszírozás kérdéseiről és a tömegközlekedés esetleges szabályozó szerepéről, nemzetközi példákat is felhozva. A beszélgetésben Kiss Ambruson és Bíró Endrén kívül részt vett Nemes Gábor, a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke és Bucsky Péter, a 444.hu szakújságírója. Számos figyelmet érdemlő részletkérdésről is volt lehetőség ütköztetni a véleményeket, az egyik ilyen a P+R parkolók kérdésköre volt. Alapvetően vannak törekvések ezek számának megnövelésére, azonban elhangzott olyan vélemény a panel résztvevői között, miszerint ezek lényegi hatást nem váltanak ki a forgalomcsökkentés szempontjából, tehát céljukat nem teljesítik be. Az viszont tény, hogy a jelenleg rendelkezésre álló P+R parkolóhelyek olyan kis kapacitást jelentenek, hogy maximális kihasználtság mellett sem tudnának érdemi hozzájárulást produkálni a forgalomra. A technológiai kérdésekről már a beszélgetés közben élénk vita bontakozott ki, de külön figyelmet érdemel a vidéki helyzet megemlítése is. Magyarország erősen fővárosközpontú, így akaratlanul is Budapest került a fókuszba, azonban ahogy a rendezvény alatt többször elhangzott, a közösségi közlekedésnek egyfajta szabályozó szerepet is be kellene, hogy töltsön, ami a vidéki városok és a helyközi közlekedés esetében kiemelt hangsúllyal bírhat. Nem maradhatott el az észt példa megemlítése az ingyenes tömegközlekedés kapcsán, ugyanakkor ezt Európa más országaiban is próbálgatják, próbálgatták. Míg Észtországban a fővárosban indult el az ingyenes tömegközlekedés bevezetése, addig Lengyelországban a vidéki kisvárosokban igyekeznek ezzel kezelni az elöregedő kisvárosok problémáját, nem sikertelenül. Érdekes lehet, hogy Magyarországon vajon ez működne-e a fiatalok vidéken tartásában.

A beszélgetés, majd az azt követő, a hallgatóságtól érkező számos kérdés, jól alátámasztotta a téma komplexitását és azt, hogy csak integráltan érdemes az ágazatban meglévő problémákat kezelni és megoldási javaslatokat tenni. Érdekesség, hogy a rendezvény a társadalmi igazságosság felől közelítette meg a témát, ugyanakkor a kérdések egy része éppen az eltérő értelmezésből adódott. Ugyanis a résztvevők nem mindegyike ugyanazt értette rajta.

 

Kunert Annamária

Magyar Szakszervezeti Szövetség
Ifjúsági Tagozat

Fiatalok Európából

Kiáltvány az igazságos mobilitásról

 

Az állampolgárok EU-n belüli szabad mozgása egyike az alapvető szabadságoknak és legnagyobb eredményeknek. Európában több mint 10 millió ember mobil munkavállaló és ez a szám növekszik. Ugyanakkor a valóságban a mobil munkavállalók körülményei gyakran bizonytalanok: sokukat színlelt önfoglalkoztatásba kényszerítenek, megfosztják az egészségbiztosítástól, szabadságtól, illetve fizetett túlóráktól, és általában nem élvezhetik ugyanazokat a béreket és foglalkoztatási biztonságot, mint a többiek.

Bővebben: Fiatalok Európából

KASZ Ifi – MASZSZ Ifi munkajogi oktatás

2017. a szervezetépítés éve a konföderációs ifjúság számára. Ennek tükrében, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének Ifjúsági Tagozata (KASZ Ifi), együttműködésben a Magyar Szakszervezeti Szövetség Ifjúsági Tagozatával (MASZSZ IFI) egy 4 alkalmas munkajogi oktatást szervezett, amelynek első alkalma február 20-án került megrendezésre.

Bővebben: KASZ Ifi – MASZSZ Ifi munkajogi oktatás

Elhunyt Pataky Péter

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy elhunyt Pataky Péter.
Halálával pótolhatatlan vesztesség érte a szakszervezeti mozgalmat.
Pataky Péter a magyar szakszervezeti mozgalom meghatározó, integráló személyisége.
Minden munkájában, minden posztján a dolgozó embert helyezte középpontba.

Bővebben: Elhunyt Pataky Péter

Június 12-e a gyermekmunka elleni világnap


A statisztikák jelenleg több mint 168 millió gyerekmunkást tartanak számon.
Hazánkban a gyermekfoglalkoztatást 1840-ben szabályozta először az Országgyűlés. Jelenleg munkavállaló csak a 16. életévét betöltött személy lehet. Törvényes körülmények között megszervezve, Magyarországon 15 éves kortól lehetséges szünidei diákmunkát végezni.

Bővebben: Június 12-e a gyermekmunka elleni világnap

IndustriAll ifjúsági bizottsági ülés

számos európai ország fiataljainak részvételével.

Témák: ifjúsági munkanélküliség, elvándorlás, digitalizáció hatása a munkaerőpiacra, flexibilis munkavégzés.
Magyarországról ketten vesznek részt az ülésen, Bábel Balázs - Vasas, és Kovács László - VDSZ.


A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. További információk

Rendben

Weboldalunk bizonyos területein sütiket („cookies”) alkalmazunk. A sütik lehetővé teszik a weboldal számára, hogy felismerje, amennyiben Ön korábban azt már meglátogatta. A sütik segítenek nekünk megérteni, hogy a weboldal melyik része a legnépszerűbb, mert látni engedik, hogy látogatóink mely oldalakra lépnek be és mennyi időt töltenek ott. Ennek tanulmányozásával a weboldalt jobban tudjuk igazítani az Ön igényeihez, és még változatosabb felhasználói élményt tudunk nyújtani Önnek azáltal, hogy a sütik egyebek mellett megjegyzik a beállításokat, így nem kell azokat újra bevinnie, ha egy új oldalra lép, emlékeznek az Ön által korábban bevitt adatokra (pl. irányítószám), ezért azokat nem kell újra begépelnie, elemzik a honlap használatát annak érdekében, hogy az így nyert információk felhasználásával végrehajtott fejlesztések eredményeként az a lehető legnagyobb mértékben az Ön elvárásai szerint működjön, könnyen megtalálja az Ön által keresett információt, és figyelemmel kísérik hirdetéseink hatékonyságát.


nemzetközi

ituc   etuc

 

sajtoszemle

 

kep5

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss információval szolgálhassunk Önnek!